Audex – varázsolj hangot telefonodra!

Az Audex elméletileg vakoknak készítette ezt a szoftvert, ám gyakorlatilag a látók is használhatják.

Itt fel is telepíthetitek a play áruházból a telefonotokra (ha gépen csináljátok, és ugyanabba a fiókba van belépve, mint a mobil, akkor ezen a módon is feltehető).

Audex

Nekem nem mondanám, hogy tetszettek az új TalkBack hangok (ld. Itt, ha nem tudod, mi ez), ezért segítségül hívtam az Audexet.
Az előző két telefonomon sajnos nem működött, de a Xiaomi beváltotta ezzel kapcsolatban a hozzá fűzött reményeket, így jelenleg IPhone hangokkal használom, és még akkor is hallani, ha a TB ki van kapcsolva. Annak jó, akit nem zavar.

Miután feltelepítetted, Android 9-en a kisegítő lehetőségek/szolgáltatások részben kapcsold be az Audexet.
Ha mindent jól csináltál, elvileg szólni is fog.

Sok mindent beállíthatunk rajta – akit jobban érdekel, az kedvére nézegetheti, a lap alján van visszaállítás gomb, tehát nem lehet elrontani.

Az events résznél kiválaszthatjuk, hogy milyen hang szóljon, ha a VoiceOver pipát jelölitek be, egyből a régi IPhone jóleső hangzásvilága szól füleinkben.

Egyel visszább kiválaszthatjuk jelölőnégyzetek formájában, hogy mit halljunk a hangokon belül, én például kivettem a gesture endet, ami azt jelezné, mikor vége van a képernyőnek, illetve a checkbox mellett meghallgathatjuk a rövid névhez csatolt hangot, hogy mit is csinál.

Akinek kérdése van, vagy nem ért valamit, az írjon!

Xiaomi Mi A2

Mennyire gyorsan telnek az évek, gondoltam először, amint a kezembe fogtam a Xiaomi Mi A2 új telefonomat.
Három éve vettem a Samsung Galaxy A3 2016-ot, de sajnos, mivel – és nem nekem, de sikerült beletörni a SIM-tálcát, illetve a hátlapi kamera sem volt épp a legjobb állapotban, a javítás pedig egy új telefon árába került volna, így megvettem ezt.

Telefon

Telefon 2

Telefon 3

Eddig érintőképernyős telefonok terén, vagyis tizenkét éves korom óta Samsungom volt, ám a Xiaomi megtörte a hagyományt.

Ennek az oka pedig nem más, mint a fejlődés.
Ha megveszek egy olcsó telefont 47000-ért, online rendeléssel volt 49000 szállítással, (na jó, az olcsó fogalom relatív), és, ha elromlik, akkor nem lesz lelkiismeret furdalásom, hogy szórom a pénzt.

Talán gyűlytök, és, ha kijön egy nagyon pro Samsung telefon egy-két év múlva, akkor veszek egyet, de egyelőre most jó ez, főleg, hogy kilences droid van rajta, erről alább ejtek még pár szót.

Az A3 2016 többé-kevésbé GorillaGlass üvegborítással rendelkezett, nem úgy ez. Nagy előnyömre fémből van a SIM-tálca, akárcsak az egész telefon.
Fizikai, megnyomható homegomb, amivel pl. a főoldalra lehet menni már nincs, de nem probléma.
A visszamutató nyíl is eltűnt a telefon jobb alsó sarkából, lévén ez is hardveres elven működött, amit az első egy-két nap nehezen szoktam meg, hogy a bal oldalra kell nyúlnom hozzá.

NFC, vagyis mobil fizetésre alkalmas opció nincs benne (nem, mintha használtam volna, de talán egyszer kipróbálom a régi telefonomon, ami a fiókomban van), viszont van, ami számomra elfeledtesse ezt.
Az ujjlenyomatolvasó, vagy biometrikus érzékelő, kinek, hogy tetszik.
Ez szinte az alap felhasználóknak majdhogynem feltörhetetlen, ha más készülékét szándékoznák birtokba venni.
Nem kell megnyomnunk a bekapcsoló gombot, mint a nem ujjlenyomatolvasós telefonoknál, és a képernyőn feloldani. Csak elég, ha hozzáérsz a scanner részéhez, ami a hátlapon található pont jó helyen, nem úgy, mint a 2017-es A3-ban, mivel ott a kijelző alatt van.

Két SIM-et lehet belerakni, vagy egy SIM, és egy MicroSD, ezt még nem próbáltam ki, ezt is, meg azt is hallottam róla.
A hangszórón, ami a telefon alján, a szoftveres homegomb felé található, a hangzás kiváló.
A húsz megapixeles vertikális elrendezésű kamera, ami nem észrevehetetlen a hátlapon, is megfelel az elvárásaimnak, akárcsak az előlapi.

Rendelés, kiszállítás

Az 1mobil.hu oldalon rendeltem, és, mint utólag megnéztem, megérte, például a Mediamarktban jóval drágábban kaptam volna meg.
Amint látható a képen, szépen becsomagolva szállították, a fehér doboz nem is volt túl szép, nem is volt túl csúnya.

A 3.5mm jackcsatlakozót kivették, így a csomagban kapunk egy Type-C átalakító kábelt, ennek segítségével a megszokott fej/fülhallgatónkat már tudjuk is csatlakoztatni, na meg persze a szokásos töltőfejet, aminek a tetejébe kell rakni a kábelt.
Ez is, akárcsak a legújabb telefonok nagy része (nekem első ilyen az A3 2016 volt), már nem hátulról szedhető szét – sőt, sehogy nem lehet kivenni az akkumulátorát, már tartalmaz egy SIM-tűt, a készülék bal oldalán lévő lyukba kell betenni, mire kiugrik a tálca.
Történetesen akkor, ha az átlátszó, füstszínű, igencsak távolkeleti ragasztószagú tokban, ami új gyűlyti az ujjlenyomatokat, mintha ez lenne a legfőbb dolga, nincs benne a telefon.
Inkább legyen rajta, mint ne, a karcokra nagyon érzékeny a fémfelület, egy tok pedig kettő, háromezer forint körül van, nem egy horribilis összeg.
Kaptam még egy üvegfóliát is, amit majd egy szervizes segítségével fogok rátenni, mivel nem szeretném eltörni.

Egyébként vékonyabb az egész, mint az A3, ráadásul nagyobb is, ezért jól lehet rajta filmet nézni, a teljes képernyőkihasználtságról ikonok szempontjából már nem is beszélve.
Kék, piros és arany (pezsgőszínben) kapható, nekem 64 GB-s belső memóriájú.

Érintetlen Android, nem úgy a Samsungokon, ahogy az általában lenni szokott, így nagyon gördülékeny.
Rá kellett hangolódni, hogy na, kilences, meg minden, elrejtett beállítások, izgalmas kalandpark az új rendszerben, de nem bántam meg.
Biztonság szempontból is a helyén van, ha csak azt nézzük, hogy minden egyes számítógépre való csatlakoztatásnál be kell állítanunk a beállítások/társított eszközök/usb menüpontban a fájlátvitelt. Ez frusztráló lehet, mondjuk szerintem inkáb előny, mint hátrány.

Itt találhattok egy kicsit más stílusú kritikát a telefonról a Tesztaréna jóvoltából.
Abba, hogy milyen processzora, stb. van még neki, a könnyen érthetőség miatt nem megyek bele, mivel nem biztos, hogy mindenki annyira otthon van az infó terén, mint én, a teszt írója.

néhány fontos tudnivaló

Az ujjlenyomatnál szükség lesz egy pinkódra, illetve a SmartLock-t, és a készülékkeresést kapcsoljátok ki, mivel nagyon meríti az akkut, nekem így augusztus hetedike óta, hogy mekaptam, nem kellett töltenem, csak azona napon.
A SmartLock tud arcfelismerést, illetve, ha megbízható helyként be van jelölve a házad, ahol valójában élsz, nem kell az ujjlenyomat, mivel a feloldás gombbal, amit a bekapcsolóval érhetsz el, tudod aktiválni, de így a biometrikus olvasó nem ér semmit biztonság szempontból, ezért kikapcsoltam.

Az időjárás alkalmazást sajnos, amit az arcunkba tol a rendszer, én, amennyire lehetett, tiltottam azok után, hogy Veresegyházat a Dunakanyarba tette.

Aki jó telefont szeretne, annak csak ajánlani tudom! Ha kérdésed van, nyugodtan írj!

Huawei E5785Lh-22c – a mobil router!

Mikor megkaptam a futártól, azt hittem, nem is routert vásároltam, annyira be volt csomagolva.

A csomag tartalma: USB-kábel a töltéshez, és a netre való kapcsolódáshoz, akkumlátor, használati utasítás és persze maga a router.

Nem túl nagy, zsebben simán elfér, bár ezt nem javaslom, mivel nagy terhelés alatt, hiába, hogy csak tíz eszköz tud rá felmenni, igen-igen felmelegedhet.
Nagyjából – és nem túlzok, harminc Celsius fokra.

Router

Mint látható, két gomb van rajta, különösebb vezérlőpanel nincs, csak az akkumulátor százalékjelző, illetve a szolgáltatói felirat, például Telenor, ha olyan kártya van benne, mivel független.
Az oldalán található egy SD-kártya bemenet.

Megjegyzés: az akkut nem mutatja az adminpanelen, ezért vakos szempontból egy kicsit hátrány, de együtt lehet vele élni.

Negyed órás küszködés után végül belement a kártya, és az akkumulátort is beleszereltem, következhetett a bekapcsolás, és konfigurálás.

Bekapcsolás, és konfigurálás

Jó egy perc után, hogy hosszan (négy mp-ig) megnyomtam a bekapcsoló gombot, megjelent a Telenor felirat. A laptopommal vezetékes netre csatlakoztattam a routert, vagyis USB-re, ezáltal közben töltött is, majd feltettem a CD-meghajtóként hivatkozott MobileWiFi programot, ami a router drivere, és ez felelős azért, hogy USB-n kommunikálni lehessen az eszközzel, és már online is voltam a Számlakontrolos netről.
Nagyon fontos! Semmiképp ne telefontöltőre tedd a routert, hanem gépre a legelején, később, mikor csak Wi-Firől használod, már hagyhatod töltőn!
Elég gyorsan merül sajnos, így én, mikor nem utazom épp, nekem töltőn van.

A Wi-Fi-hez még nem férhetünk hozzá, lévén jelszavas. Menjünk fel a böngészőnk segítségével a 192.168.8.1-es IP-címre, itt érhetjük el
A routerünk adminpaneljét – az már csak az én nyűgöm, hogy nincs localDNS, de ez van.
Alap felhasználónév, és jelszó admin.

Az eszközön van egy matrica, ezen található a Wi-Fi jelszó.

Arra, hogy részletesen hogyan konfiguráltam be, nem nagyon térnék ki, lévén mindenki egyéni ízlésének megfelelően teheti ezt, a felhasználói útmutatóban, amit a neten is megtalálhatsz, ez le van írva, vagy, ha kérdésed van, nyugodtan írj.
Tud magyarul, tehát, aki nem értené az angol felületet, jól látható helyen át tudja állítani.
Innentől kezdve szerintem már ti is elbogarásztok az oldalon, hogy jelszót, és Wi-Fi nevet hogyan változtassatok.
Ha elrontanátok valamit, van visszaállítás gomb a panelen.

Nem rossz ez a router, ami nekem nem tetszik benne, az a gyorsan merülő akkumulátor, és, hogy nem látszik a router oldalán, hogy hány százalék.

Számlakontroll – netezz mobilon olcsón korlátlanul!

Már csaknem egy hónapja, de megrendeltem a Számlakontroll Gazdaságfejlesztő Iroda Kft-től a korlátlan mobilinternet csomagjukat, és nem bántam meg.
Az IQpro olcsóbb, csakhogy az nem stabil, és kicsesznek az ügyfelekkel – az újakkal mindenképp, ahogy hallottam, ellenben a Számlakontrollnál Rutsch Attila rendkívül korrekt.

Nem mondanám, hogy vészesen sokat kell érte fizetni (egy év alatt 40000) Ft, de nyilván nem annyival utalsz előre.
3585 + 5% Áfa, annyira nem sok.
Társkártya nincs hozzá – aminél ezt a lehetőséget tudja kínálni a Számlakontroll, az 50 GB-s opciónál elérhető.

Maga a Számlakontroll nem egy szolgáltató, ő csak továbbít, ugye flottáról beszélhetünk, így tehát a net a Telenor hálózatában üzemel.
Nagy lefedettségű, ezért, aki attól tart, hogy valahol nem kapcsolódhat a netre, az maximum csak vonaton, vagy autóban lehetséges, de ott is kisebb-nagyobb megszakításokkal.
Külföldön tizenöt GB használható fel, itt, kis hazánkban pedig ugyebár korlátlan, és a felhasznált adatmennyiséggel arányosan nem növekedik a havonta befizetendő összeg száma, ami egy nagy előnye.

Hívni nem érdemes rajta, mivel – bár nem próbáltam, de sejtem, hogy azt is kiszámlázzák, tehát plusz költség.
Ha telefonban használod, mivel Dual-SIM-es, még véletlenül se arról a kártyáról hívj, vagy küldj SMS-t, amit azt hiszem nem is lehet.

Mikor megrendeltem a kártyát, ha azt nézzük, hogy közben nyaraltam, egy hét, és egy-két nap múlva kaptam meg.

Ha te is szeretnél egy ilyet, a Számlakontroll oldalán megvásárolhatod.

Akinek kicsit is nagyobb igénye van a sebességre a Facebookozáson/Youtubeozáson kívül, annak azt tudom mondani, az enyhe kifejezés ,hogy gyors.
Sokat szoktam Torrentezni – a legutóbbi alkalommal tizenkettő MB-s sebességgel szedtem egy kettő GB-s filmet, cirka három perc alatt lent is volt, bár ennek a térerőhöz is sok köze van, illetve, hogy miben van a kártya, tehát telefonban ne várj annyira nagy sebességet, lévén az nem erre van kitalálva.

Rendeltem tőlük egy Huawei E5785Lh-22c mobile wifi routert, amit az Extreme Digitalnál Itt 34990 Ft-ért lehet megvenni, de a Számlakontroll
5990 Ft-ért, két év hűséggel adja.
Ez a készülék remek összhangban van a kártyával, vagyis nagyon gyors.
A következő cikkem valószínűleg a routerről fog szólni, és fotót is mellékelek majd hozzá.

Tehát, aki a kábeles netekhez képest olcsón, az adatforgalom, és ezzel a számlaegyenleg használatának növekedése nélkül szeretne netezni, annak mindenképp javaslom!

FileZilla, az FTP-kliens

A neten sok más weboldal az enyémen kívül írt már erről a programról, ám, mivel rájöttem valamire, ezért szükségét érzem, hogy ezt megosszam veletek.

A FileZilla egy FTP-kliens program Windowsra.
Az FTP (File Transfer Protocoll), amin fájlokat lehet tárolni, ez egy távoli számítógép, ami a netre kapcsolódik, és fel-le lehet azokat tölteni.
A Windows Intéző is tud ilyet, de az olyan lassú, mint a döglött csiga mészbe mártva rükverc-ben – na jó, még az is gyorsabb, ha eltekintünk attól az egy fontos feltételtől, hogy szegény pára megszűnt létezni.

Visszatérve az FTP-re, és a FileZillára. Sokan a WinSCP-re esküsznek, de nekem akkor is ez jött be, Ezen a külső hivatkozáson le is töltheted.

Egyszerű a működési elve: van két panel, az egyik a géped, a másik a távoli szerveré, ha már rajta vagy, és így tudsz fájlokat átvinni.

Van úgy, hogy némelyik szerverhez nehéz megjegyezni adatokat – én is pont így jártam.
Az egyik gépemről szerettem volna átvinni adatokat a másikra, hogy a FileZillával csatlakozni tudjak rá, mivel az asztali gépem jobban bírja, mint a hordozható.

Igazság szerint kézzel is átvihettem volna őket, csakhogy a jelszót azt titkosítja.

Utána néztem, és kiderült, hogy tud in, illetve exportálni szerveradatokat.
Ki is próbáltam, és sikerült.
Ha ilyen gondjaitok adódnának, mikor Zillát használtok fájlátvitelre, akkor ezek a lépések segíthetnek.

Azon a gépen, amiről át szeretnéd vinni az adatokat, nyisd meg a FileZillát.
Nyomj CTRL+s-t, hogy bejöjjenek a szerverek (én többet is használok), majd, aminek az adatait át szeretnéd vinni a másik gépre, arra kattints egy jobbklikket, vagy helyi menüt.
Menj az exportálásra – célszerű egy külső USB-meghajtóra menteni a .xml fájlt.
Ha ezzel megvagy, az adathordozót csatlakoztasd a másik gépbe, majd az ott feltelepített FileZillán katt a menübe, vagy bal alt, és menj az inportálásra.
Keresd ki a pendriveon a .xml fájlt, majd nyisd meg. Az ok, és az igen gombokra nyomj entert, és a szerverek között már látod is az újat.

Ha tetszett a cikk, likeold, ha pedig nem értesz valamit, vagy kérdésed lenne, írj nyugodtan Facebookon az oldalnak, esetleg a kapcsolatfelvétel menüpontban, regisztrált felhasználóként küldj privát üzenetet!