Cikkek

Mivel jómagam egy HP EliteBook 820 G3 notebookkal az élen váltottam csak pár hónapja a Windows 10-re, így nem kicsit lepett meg az újdonság, miszerint az általam használt – és már vezetéknélküli internetet is -, teljesen egyszerűen tudok Bluetooth, esetleg Wi-Fi Hotspotként osztani.
Mindemellett kapunk még olyan remek funkciót is az új mobil elérési pont menübe, amit a startmenü keresőjébe bepötyögve máris elérhetünk, hogy egy másik eszköz távolról is betudja kapcsolni a (mi) hotspotunkat, cserébe viszont mindkét fél számára aktívnak kell lennie, és párosítva kell, hogy legyen a bluetooth.
Illetve még azt is eldönthetjük, hogy miről, kábeles, vagy vezetéknélküli netről osztjuk-e a netet, bár én még csak a Wi-Fit próbáltam.

Beüzemelés

Menjünk be a kereső mezőbe, és írjuk be a mobil elérési pont szót, mire azonnal meg is jelenik az ikon.
Ahogy megnyílt, még ne pipáljuk be az internetkapcsolat megosztása más eszközökkel jelölőnégyzetet, hanem katt. a szerkesztés gombra.
Itt töröljük ki a nevet, és a jelszóval is csináljuk meg ugyanezt – egy megjegyzés, hogy min. nyolc karakternek kell, hogy legyen a jelszó -, és írjunk be helyettük valami egyszerűbbet, ha nem szeretnénk alapértelmezetten hagyni.
Beállíthatjuk a hálózati sávot, hogy 5G-n, bármelyik elérhető (ez az alap), vagy 2,4 GHZ-n legyen – szerintem érdemes azon hagyni, amin van, ezesetben a bármelyik elérhetőn.
A végén pedig már nincs is más hátra, minthogy megnyomjuk a mentés gombot, bekapcsoljuk a megosztást, és már csatlakozhatnak is a gépedre a felhasználók!

Mobil elérési pont megnyitása a gépházban

Nemsokára ismét jelentkezem!

Biztosan előfordult már veletek, hogy nem tudtátok a Wi-Fi-teknek a jelszavát, például azért, hogy megadjátok valakinek, és generált a jelszó.
Hogy ezt kiderítsd, ehhez mutatok egy kis trükköt.

Leírás

Példának okáért legyen a megszerzendő lejelszavazott Wi-Fi neve Tdani.
Menjünk be a parancssorba, a futtatásba, írjuk be a cmd parancsot, és nyomjunk entert.
Gépeljük be a következő parancsot, ezzel meg is kapjuk a jelszót. Alább megmagyarázom, hogy mi, mit csinál:
netsh wlan show profiles Tdani key=clear
A képernyőn megjelenő adatokban a key content feliratnál meg is találhatjuk a jelszót.

Pár fontos tudnivaló

Ha beírod a netsh wlan show profiles parancsot, akkor láthatod a megjelenő Wi-Fi-ket, amikre már rácsatlakoztál.
A key=clear parancsot mindenképp oda kell írni, hogyha meg szeretnéd kapni a biztonsági adatok között a jelszót, és nem csak azt szeretnéd látni, hogy le van jelszavazva.

Azt viszont mindenképp fontos megjegyeznem, hogy ez nem Wi-Fi feltörés, tehát olyan lejelszavazott vezetéknélküli hálózatot nem tudsz feltörni, amin nem voltál.

Ha szóköz, vagy kötőjel van a Wi-fi-ben, akkor egy ” jelet is oda kell raknod a Wi-Fi név elejére, és végére.

Most így ennyi, nemsokára jelentkezem!

A virtuális meghajtó lényegében olyan látszatot kelt a gép számára, mintha mi egy valóságos CD/DVD-t helyeztünk volna be a meghajtóba.
De ha pl. notebookon, vagy olyan gépen támad kedvünk ilyen alkalmazást telepíteni, ahol fizikai meghajtó nincs, akkor ez jól jöhet.

A cikk megírásában az inspiráló szándék két ok volt: az egyik, hogy már kéne valamit írni, de ez a kicsiny motiváció nem nagyon tetszett, de a következő ok, amiért már tényleg belevágtam, az az volt, hogy játszani szerettem volna egy videojátékkal, név szerint a Harry Potter és a Tűz Serlegével, aminek viszont ilyen nagy igényei voltak.
A barátommal, Adns-sal, agyaltunk egy kicsit a megoldáson, és végül rájöttünk.
Úgy voltam vele, hogy a PowerISO program majd megoldja a problémát.
Ugyanakkor napokkal előtte már próbáltam trükközni vele, hogy miképp lehetne egy .iso fájlt készíteni, de nem értem el sikert.
Ja, igen, mivel a játék egy mappában volt, és úgy kellett volna, hogy azt lássa a gép, hogy én majd, mint egy DVD-t helyezem be – ám egy üres DVD, illetve az eredeti játék nem volt a birtokomban -, így szükségem volt arra, hogy az .iso-t egy virtuális meghajtóba rakjam.
A PowerISO nem volt megfelelő erre a célra, (vakos szempontból legalábbis semmiképpen), mivel mindent tud, csak számomra legalábbis azt nem, hogy miképp kell felmountolni a fájlt a meghajtóba.
Keresgettem a neten leírást, hogy miképpen kell ezt, és megesküdtem magamnak, illetve Adns-nak, hogyha rájövök, hogy hogy kell, akkor írni fogok egy jegyzetet azoknak, akik egyszer szeretnének ilyet.

A lényeg annyi, hogy a Virtual Clone nevű program segített a dolgon.
Ezzel fel lehet csatolni a meghajtóba, amit előtte létre kell hoznod, hogy hogyan, azt alább leírom, a fájlt.
Ahhoz, hogy .iso fájlt készíts, és hogy be is rakd a meghajtóba, szükséged lesz még a PowerISO 6.1es verziójára – nekem azért erre, mivel ehhez van (most) crackem 🙂

Mikor feltetted mindkét programot, akkor keresd meg azt a mappát, amit .iso, vagy esetleg .da tömörített állományokba szeretnél tenni, és ott a helyimenü billentyű lenyomása után keresd meg a PowerISO almenüt, és azon belül a hozzáadás lemezképfájlhoz ikont.
Elkészíthetnéd a programból is, de az jóval bonyolultabb.
Mikor rámentél, akkor bejön egy ablak, hogy hova szeretnéd menteni a végleges fájlt, és hogy milyen fájlformátumba legyen. Ott látni egy listát a fájlkiterjesztésekről.
Ha a fentebb leírtakkal megvagy, csak nyomj egy entert, és már készül is a lemezképfájl.
A készítési idő attól függ, hogy mekkora a mérete a tömöríteni kívánt állománynak.

Tehát a PowerISO-val hoztuk létre a fájlunkat, és a Virtual Clone-nal pedig létrehozzuk a virtuális meghajtót, és tesszük bele a fájlt.
Menjünk a tálcára, és a Virtual Clone 5.5.0 ikonra kattintva a settings menüben válasszuk ki a meghajtók számát, hogy mennyi virtuális meghajtót szeretnénk, majd okézzuk le.
Utána ugyanott, a tálcán, és a Virtual Clone résznél keressük meg a drive, és a meghajtónk neve almenüt, majd kattintsunk a mountra.
Itt válasszuk ki azt a fájlt, amit létrehoztunka PowerISO-val, és tegyük a meghajtónkba szimplán az enterrel.
Ezután menjünk a virtuális meghajtónkhoz, és onnan indítsuk el a telepítőt.

Megjegyzés: nem minden .iso fájlnál kell ezt csinálnunk, csak ami kifejezetten azt írja telepítésnél, hogy CD-t/DVD-t kér.

Ha kérdésetek lenne, akkor írjatok a kapcsolat menüpontban!

Bizonyára mindenkinek kellett már tömörítenie állományokat a számítógépén. Akár helymegtakarítás céljából, vagy ha valakinek elküldtél volna egy nagyobb fájlt.
De mégsem lenne jó, ha illetéktelenek megnézhetnék ezeket az adatokat. Ugye?
A Windowsban lehetőségünk van lejelszavazni tömörített fájljainkat, méghozzá nagyon egyszerű módon.

Mindössze annyit kell tennünk, hogy a tömöríteni kívánt mappára, vagy fájlra állunk, és a menüben megkeressük a hozzáadás az archívumhoz ikont – a képernyőolvasót használók a hei menü billentyű segítségével hozhatják be ezt az ablakot.
Ha megtaláltuk, mikor tabbal megyünk, akkor lehetőségünk van kiválasztani, hogy milyen formátumba is csomagolja az adatot: .rar, .rar2 és .zip.
Az egyszerűség kedvéért legyen most a .zip kiterjesztés.
Miután megkerestük, és a nyilakkal kiválasztottuk, hogy mit szeretnénk, keressük meg a lapok között – alapértelmezetten az általános lapfülön van, a fejlett beállításokat.
Ott saját tapasztalataim szerint érdemes a shift tab billentyűkombinációt nyomogatni, mivel úgy gyorsabban megtalálható a jelszó beállítása menüpont.
Itt, ha nyomunk egy entert, akkor be kell írnunk a jelszót, amit szeretnénk – lehetőleg olyat, amit meg is jegyzünk.
Ha megadtuk a jelszót, akkor nyomjunk egy tabot, és ott írjuk be mégegyszer megerősítésképpen, majd kattintsunk az ok gombra.
Van még lehetőségünk a fájlneveket titkosítani, illetve egyfajta jegyzéket is készíteni a tömörített állomány mellé, azonban meggyőződésem, hogyha jelszavazott a fájl, akkor semmi értelme a jegyzetnek, ami leírná a jelszót, max. egy linket odarakni, hogy honnan szedheti le, de akkor már ahonnan letölti a fájlt, inkább írják alá a hozzá szükséges kulcsot is.
Miután rámentünk az ok gombra, akkor visszakerülünk a főablakba, ahol megint egy ok gombot megkeresve, és azt aktiválva már kezdődhet is a tömörítés.
A fájl méretétől függően lehet hosszabb, vagy rövidebb a tömörítési idő.

Ha van kérdésed, vagy bármi, akkor írj az oldalon található kapcsolatfelvétel menüben.

Talán ismered már a Jawsban jól megszokott Profivox hangot.
Ha valami miatt NVDA-t kell használnod, ezt itt is megteheted!

Mindössze töltsd le az alábbi .msi fájlt, majd kattints rá. letöltés

A telepítő automatikusan felrakja a programot a gépedre.
Ezután, ha még nem indítottad el az NVDA-t, akkor kapcsold be, és az insert+CTRL+s billentyűparancs lenyomásával mikor megjelenik a beszédszintetizátor választó ablak, akkor menj rá a microsoft sapy beszédre.
Aztán nyomd le az insert+n billentyűkombinációt, és a megjelenő menüben kattints a beszéd ikonra.
A nyilak segítségével válogathatsz a hangok között, és ha felmész a hangkarakterek elejére, akkor már látod is a ProfiVox gábor, vagy gabi hangokat.
Az okgomb lenyomásával már használhatod is az új hanggal az NVDA-t!

Az NVDA-t az alábbi külső oldalról töltheted le, mivel folyton jönnek ki az újabb frissítések.
letöltés
Ha bármi kérdésed lenne, akkor írj a tdani@tdani.hu mailcímre, vagy a kapcsolat felvétel menüpontban.

Számítógépünk biztonságát elengedhetetlennek tartjuk.
Még ha nem is olyan nagyon, de egy kicsit talán mindenképpen. Például egy vírusirtó jó, ha fel van telepítve.
De mi a helyzet a bejelentkezési jelszóval?

Hogy ne törjék fel gépünket, annak érdekében nem árthat egy kis védelem.
A főképernyőn entert nyomunk, és már bennis vagyunk. De mi van, ha ezt egy nemkívánatos személy teszi velünk?
Az esély nagyon kicsi, de akinek bármennyire is fontosak az adatai, úgy szerintem érdemes minden eshetőségre felkészülni.

A vezérlőpultban, azon belül is, a felhasználói fiókok menüben módosíthatjuk fióknevünket, és jelszavunkat is, illetve ha nincs, akkor létre is hozhatjuk azt.
A Windows hét operációsrendszer már a CTRL alt Del. billentyű segítségével is lehetővé teszi ezt nekünk, de én most mutatok egy sokkal egyszerűbb megoldást.

Menjünk be a parancssorba. A futtatásba írjuk be a következőt: cmd, és a megnyíló ablakba gépeljük be a net user parancsot.
Ez kiírja, hogy a PC-n milyen felhasználóifiókok vannak, ha esetleg többen is használnák az adott gépet, de egy Rendszergazda, és egy, amit te használsz mindenkképp lesz.
A példa kedvéért most legyen mester a fiókunk neve, aminek jelszót szeretnénk létrehozni.
Írjuk be a net user mester parancsot, mire a fiókról elég sok adatot kapunk. Kiírja, hogyha nincs jelszó, hogy a számítógép nincs jelszóval levédve.
Ha viszont beírjuk a net user mester * karaktert, akkor már írhatunk is be egy számunkra tetszőleges jelszót.
Mikor megvagyunk, nyomjuk meg az entert, és írjuk be még egyszer.
A következő enter billentyű megnyomására már a megadott jelszóval léphetünk be – ki is írja, hogy „a parancs sikeresen végrehajtva”.
Levenni a jelszót pedig szintígy a net user mester * parancsal tudjuk. Mikor beírtuk, két enterbillentyű lenyomása után már le is vettük.
A * karakterről ne feletkezzünk meg, jokerkarakter!
Én amikor először próbáltam ki ezt a parancsot, akkor elfelejtettem, vagyis nem olvastam végig a szöveget, ahol a * karakterről írtak, így csodálkoztam, hogy nem működik a trükk.

Röviden a csillag, avagy arról a bizonyos jokerkarakterről

A jokerkarakter, mint pl. ? az 1 karakter helyét pótolja, ami bármi lehet.
A * pedig akárhány karaktert pótol feltétel nélkül.

Megjegyzés: a parancssort adminisztrátori módban nyissod meg, tehát: futtatás, cmd és ctrl+shift+enter, máskülönben hibát fogunk kapni a jelszóváltoztatáskor.
Mindenkinek a lehető legnagyobb biztonságot kívánom hozzá!
Ha kérdésetek lenne, akkor írjatok a kapcsolatfelvétel menüpontban!

Ebben az esetben (androidos), vagy (IOS-os) mobiltelefonunk, tabletünk segíthet.
A
WO MIC
Nevű applikációt töltsük le gépünkre és telefonunkra a fent látható linken keresztül.
Aki szeretné, az a
Wo MIC (pro)
-t is megveheti a play áruházban – ez a jobb hangminőségért megéri – 500 FT körül kell fizetnünk érte.
Ha telefonunkra letöltöttük az ingyenes változatot, vagy megvettük a pro-t, akkor gépünkre is telepítsük fel a Wo MIC alkalmazást, ami a fenti linken meg is található.

Mikor feltelepítettük, indítsuk el mindkét ketyerénken az appot.
Mivel a telefonunk lesz majd a vezetéknélküli mikrofon, illetve szerver is, így egyértelmű, hogy ott kell matatnunk először.
A megjelenő ablakban válasszuk ki, hogy milyen módon szeretnénk gépünket telefonunkal, vagy tabletünkel összecsatlakoztatni:
usb, wifi, vagy bluetooth, (az utóbbit nem javasolnám);
Ezután keressük meg a start gombot, és már a szerver készen is van.
Mikor ez megtörtént, gépünkön nyomjuk meg a bal alt billentyűt, keressük meg a connect menüpontot, ott válasszuk ki a telefonon is megadott csatlakozási típust – én elsőnek a wifin próbáltam, írjuk be a telefonunkon látható csatlakozás ikon alatt látható ipcímet, majd connect gomb.
Ha mindent jól csináltál, számítógépeden a saját hangodat kell, hogy visszahalld a telefonodon keresztül.

De, ha esetleg ez nem így történt volna, hogy a hangodat nem hallod, akkor nyomd meg ismét az alt billentyűt, kerezsd meg jobbra nyíllal a beállítások lapot, és ott lenyíllal az auto speaker pipát jelöld be.

Megjegyzés:
Lezárt képernyőn nem működik a mikrofon, akkor leáll, de amint feloldod, a program ismét működésbe lép.

Ha valami nem érthető, vagy bármi probléma lenne, akkorírj a kapcsolat menüpont alatt.

Először is egy e-mailcímnek, mint pl.
Gmail,
már létre kell, hogy legyen hozva.
Ha van ilyenünk, akkor menjünk fel a
MailService
weboldalára.
Ott hatalmas mennyiségű domainlistából csemegézhetünk kedvünkre, amit csak szeretnénk.
Legyen most nekünk a példa kedvéért a
Fehermagia,
domain, ahol lesz egy e-mailcímünk
teszt@fehermagia.hu
néven.

Írjuk be a megjelenő szerkesztőmezőbe, mikor kiválasztotttuk, hogy a fehermagia.hu-t szeretnénk mailcím végződésként magunknak, valós levelezőcímünket például:
example@gmail.com
majd írjuk be az alatta lévő mezőbe

Megjegyzés:

A teszt nevet – a fehermagia.hu-t ne írd oda, mivel a kiválasztott domaint ellenőrzi a MailService.

Aztán adjunk meg egy jelszót és kattintsunk a kész gombra.
A gmailes mailcímünkre kapunk egy aktiváló levelet, amit ha megerősítünk, akkor már be is vagyunk regisztrálva a MailService rendszerébe.

A weboldalon ha elolvassuk a GYIK-t, akkor láthatjuk, hogy mivel be vagyunk regisztrálva, így bármennyi mailcímet létrehozhatunk.

A MailService főoldalán ha a regisztráció hivatkozásra, majd azon belül a regisztráció googlefiók használatával ikonra kattintunk, hogyha gmailes az illető, de már egyszer regisztrált, és be van jelentkezve a googlemail fiókjába, akkor az e-mailtovábbításokat itt tudja kezelni, tehát nem kell minden egyes MailServices e-mailcímhez külön gmailcímet létrehozni.

A kapott mailcímet, az az a teszt@fehermagia.hu címet egy levelezőbem beálítva használhatjuk pl.
Thunderbird.

Leírást alább találsz:

Személyazonosság beállítása

Ha kérdésed van, akkor írj a kapcsolat menüpont alatt!

Ha már van a Thunderbird programban beállítva levelezőfiók, módunk van új személyazonosság létrehozására is egy adott e-mailcím mellé.

Ehhez kattintsunk az eszközök sorra a menüsávon, majd a postafiók beállításai ikonra menjünk rá.
Ott válasszuk ki az új személyazonosság létrehozáása ikont.
Itt írjuk be mailcím nevünket, ami az olvasónak, aki küldéskor levelünket olvassa, fogja látni.
A következő mezőbe mailcímünket írjuk be, amit mint másik e-mailcím, szeretnénk használni.

Megjegyzés:
Bármi lehet a mailcím, olyan weboldalé is, ami nem létezik.
De válaszcímnek, ami a következő szerkesztőmezőben található, a sajátunkat adjuk meg, vagy különben a válaszlevél elszáll az éterben, amit írnak nekünk e-mailcímünkre.
Az utolsó mezőbe adjuk meg üdvözlőszövegünket, ha szeretnénk, vagy üdvözlőkártyát is csatolhatunk az üzenetünk alá.

Aztán nincs is más teendőnk, mint az ok gombra rámenni, és már készen is vagyunk!
Mikor valós személytelen e-mailcímünkről szeretnénk írni, a feladót állítsuk át.

megjegyzés

Én így kezelek több e-mailcímemet is.

Ha kérdésed van, írj a kapcsolat menüpont alatt!

Pár hangkártyát használok, és ami már nem kellett nekem, azt egy időben nem tudtam, hogy hogyan távolítsam el, és mikor használni szerettem volna egyet, akkor a sok zavaró kártya között nagyon idegesített, hogy keresgetnem kell, amire épp szükségem volt.
Ám egy jó barátom nagyon egyszerűen segített orvosolni ezt a problémát, és gondoltam, hogy megosztom veletek.
Írjuk be a vezérlőpultba, vagy a menüben lévő kereső mezőbe az eszközkezelőt, vagy menjetek be a futtatásba, és gépeljétek be a következőt:

devmgmt.msc

Ennek hatására megnyílik az eszközkezelő.
Itt keressétek meg a hangkártyák lenyitható menüt, majd a kiválasztott hangkártyadrivert, és végül nyomjatok rá egy delete billentyűt.
Felugrik egy menü, hogy biztosan el szeretnéd e távolítani ezt az eszközt, illetve még egy pipa is van ott, hogy az (összes) illesztőprogramot is eltávolítanád e – én mindig bejelölöm, aztán rámegyek az igen gombra.

Mikor belépünk a hangkártyáinkhoz – írjuk be a keresőbe a hang szót, mire meg is jelenik a vezérlőpult/hang ikon, amire rákattintva láthatjuk is, hogy a kiválasztott hangkártyát sikerült-e kitörölnünk, vagy a rosszabbik esetben nem.

De ha ilyen történne, akkor vedd fel velem a kapcsolatot!